Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Kasza-kampány

Kasza-kampány
A VMSZ elnöke megijedt. Attól tart, hogy a HVIM kemény, mind a VMSZ, mind pedig a Páll-féle VMDK koncepciójától teljesebb területi autonómia-elképzelése a Magyar Összefogás Koalíciójának hozza meg a radikális magyarok szavazatait.
Kasza, dicséri is a belgrádi szerb sajtó eleget, fröcsköl, s szokása szerint – ezúttal a Magyar Összefogás Koalíciót szidja, amelyhez belgrádi utasításra nem mert csatlakozni – katasztrófával fe­nyeget.
Fél éve talán – Kasza akkor éppen Kostunicának kezdett hízelegni – azzal fenyegette a vajdasági magyarokat, hogy Montenegró önállósulása után a Vajdaságba özönlenek majd a szerbek, akik nem érzik jól magukat az újonnan alakult államban. Jöttek? Ugyan már!

Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Temerin

Tisztelt Petróczi Sándor!

Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke, Gyurcsány Fe­renc a többi között engem is meghívott Budapestre a „Kisebbségi Díj” ünnepélyes átadására.
Tekintettel arra, hogy ezt az ál! lami kitü zajlik majd le (Szerbiában január 21-én parlamenti választások lesznek), nem tehetem meg, hogy jelenlétemmel esetleg hátrányos politikai értékelések kereszttüzébe kerüljek.
Abban a reményben, hogy a máskéntgondolkodó ilyen megnyilvánulását, valamint a kampány­időszakkal járó megkötéseket méltányolni lehet, tisztelettel:
Temerin, 2006. december 12.
Ágoston András, elnök

Ágoston András:
A nyelvi egyenjogúság még nem autonómia

Autonómiát! De hogyan? – A politikának napirendi ponttá kell tennie a nyelvhasználati kérdéseket. A Magyar Nemzet december 9. számában Kaszás Péter ezzel a címmel értekezik ar­ról a helyzetről, amely az EU-ban 2007 januárjában áll majd elő. Románia csatlakozása után az Európai Unió nyelvi sokszínűségéért felelős biztosi posztot egy szlovákot követve Leonard Orban, román politikus tölti majd be.
Kaszás rámutat, hogy „a románok és a szlovákok – szokás szerint – lényegesen előbbre tartanak gondolatban, mint mi, és – szemben velünk – pontosan tudják, hogy a nyelvekért felelős biztosi poszt esetében kulcspozícióról, sőt országaik számára stratégiai álláshelyről van szó. Akadnak azonban olyanok is, aki úgy vélik: még egy román vagy egy szlovák biztos sem tudja annyira hátrányosan befolyásolni a határon túli magyarok nyelvhasználati jogait, mint egy, a bu­dapesti kormány által delegált magyar komisszár”.
A szerző két tézis köré csoportosítja mondanivalóját.
Az egyik:
A nyelvhasználat ugyanis az egyetlen olyan érv, amelyet ma – Franciaországtól és Gö­rögországtól eltekintve – egész Európában megértenek, és egész Európában ütőképes érvként hathat az autonómiáért, a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemben.
A másik:
Ha az autonómia fogalmát nem absztrakt megjelölésként, globális értelemben használnák, hanem megoldásként az erdélyi magyar közösségek nyelvhasználatának államilag szervezett, erőszakos visszaszorítása ellen, az egész autonómiáért folytatott küzdelem új vetületet kapna.

Jó jel
Kétségtelenül jó jel, hogy egy országos médium Budapesten „veszi a lapot”. Hogy – re­méljük – valamiféle politikai akarattal a háta mögött, voltaképpen megnyissa a kérdések kérdését: mi a szándéka Budapestnek a határon túli kisebbségi közösségeivel?
Igaz, a Magyar Nemzet szerzőjének tézisei vitára ösztönöznek, de mi a VMDP-ben örül­hetünk. Közvetve ugyan, de más is mondja már, hogy a kisebbségi autonómiatörekvések érvé­nyesítése csupán a helyi többséggel folytatott párbeszéd útján nem lehetséges. Budapestnek is meg kell szólalnia.
Ez az ami Kaszás fejtegetéseiben új.
Szögezzük le: ilyen vagy olyan meggondolásokból a budapesti politikai elit kerülgetheti még egy ideig a forró kását, de már nem sokáig. Ha ugyanis szétnézünk a Kárpát-medencében és szomszédos régiókban látnunk kell, hogy a rossz demográfiai mutatók idegesítik a románokat, a szerbeket és a szlovákokat is.
Számos intézkedés tanúsítja, hogy a kisantant országaiban újra indult (vagy csak folytató­dik?) a küzdelem a kisebbségi közösségek felhígításáért, illetve azok tagjainak egyéni, csoportos beolvasztásáért, megszerzéséért. No, nem a felső tízezer soraiban van hiány! Kell a munkáskéz a legegyszerűbb fizikai munka elvégzésére.
Módszereit tekintve a hatalom alkalmazza a Trianont követő időszaknak a rendszerváltá­sig kimunkált durva asszimilációs módszereit is, de inkább az új, kifinomult eljárások kerülnek előtérbe. A durvább módszerek, ellen mint amilyenek a magyarverések Budapest is felemeli a szavát. A finomabbakat vagy észre sem veszi, amit egy államról mégis nehéz feltételezni, vagy elegánsan szemet huny felettük. Elfogadva például autonómiának azt, ami nem az: például a VMSZ kisebbségi tanácsát.
A változás jeleként értékelhetjük a Kaszás-cikket? Igen, az irány mindenképpen jó.

Amivel vitatkozni kell
Az tehát jó, hogy kisebbségi ügyekben legalább a sajtó konkrét feladatot ad Budapestnek.
Arra viszont már a kezdet kezdetén figyelmeztetni kell, hogy a tényleges kisebbségi etni­kai alapú nem-területi autonómiát nem ajánlatos összekeverni az állam által kénytelen-kelletlen vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, mint amilyen a kisebbségi nyelv hivatalos használata is.
Az, hogy a kisebbségi egypártok nagy előszeretettel beszélnek a magyar nyelv hivatalos használatára vonatkozó jogi szabályozásról, maguknak vindikálva az elfogadott jogszabályok meghozatalának kidolgozásáért járó kétes dicsőséget, az egy dolog.
Persze, hogy könnyebb, az államhatalommal egyetértésben – a hivatalos nyelvhasználat körüli tüsténkedést akár autonómiaként kommunikálni, mint harcot indítani a tényleges autonó­miáért.
A Vajdaságb! an a VMSZ (perszonális) autonómia modellje szerint az autonómia intézményének ismérvei a következők:
- legális és legitim képviseleti testülettel rendelkezik;
- közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményrendszerébe;
- az oktatás, a művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával foglalkozik;
- ezen a területen önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak;
- vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályal-kotási jogosítvány, összefüggésben állnak a perszonális autonómia jogkörével;
- a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján
- demokratikus többpárti választások útján jön létre;
- nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kisebbségi közös­ség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása meg­őrzése szempontjából fontos érdekeit.
Persze, a magyar állam képviselőinek a legkeményebben kell szorgalmazniuk mindazt, amire a kisantant államait a nemzetközi szerződések kötelezik. Ilyen a nyelvhasználat, a nemzetiségi arányok megbontása, a részarányos foglalkoztatás az állami szervekben stb.
Csakhogy ez nem elég. Nem azt kell nézni mihez szokott hozzá, a nyugat-erurópai fül, hanem azt mi az ami egyes államokban már létezik, s ami a vajdasági és a többi kisebbségi közösség tényleges érdeke. Meg kell szoknia a nyugati füleknek az autonómiát, hiszen az EU minden hetedik polgára kisebbségi. Ha eddig nem találták fontosnak az EU-s állásfoglalást autonómia-ügyben, akkor ezt már nem lehet sokáig halogatni. Pontosabban csak addig lehet halogatni, amíg ezt a magyar diplomácia önmegtartóztatása ezt lehetővé teszi.

Dokumentumok:
Új játékszabályok
Mielőtt a román közvéleményben az a tévhit kezdene kialakulni, hogy a bukaresti politi­kai elit, a román hatalom szerves részét képező magyar politikusok és üzletemberek többségi ro­mán társaiknál becsületesebbek, a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) máris lecsapott az RMDSZ-re. Igaz, a román sajtó évek óta cikkezik Verestóy Attila és néhány más magyar üzlet­ember viselt dolgairól, ők azonban eddig megúszták a vizsgálatot. Most mégis kibújt a szög a zsákból, és a magyar távközlési miniszternek, Nagy Zsoltnak ítélt gyanús privatizációs szerződé­sek ügyében eljárás indult.
Néhány héttel ezelőtt korrupciógyanús postahirdetések felől kutakodott a román sajtó, és kiderítette, hogy a több millió euró értékű román postareklám zöme az RMDSZ klientúrájához vándorolt. Pontosabban a Verestóy Attila többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó, annak is fő kiadványa, az alig ötezer példányban megjelenő Új Magyar Szó fölözte le a haszon java részét.
A témával a romániai magyar sajtóban a Krónika foglalkozott: összeállításából kiderült, hogy a legjelentősebb ellenzéki lapok (Krónika, Háromszék, Erdélyi Napló) egyetlen bani reklá­mot sem kaptak. A legtöbbet az Új Magyar Szó vitte el, majd őt követték a többi megyei lapok. Néhány hónappal ezelőtt Nagy Zsolt miniszter irodavezetője szerkesztőségünket is megkereste egy email erejéig, hogy közöljük a lapkiadó adatait, illetve lapunk reklámárait, reklámmegrende­lések végett. Mondanom sem kell, levelünkre nem kaptunk választ. Sem az irodavezető, sem más RMDSZ-funkcionárius nem gondolta komolyan, hogy egy olyan ellenzéki lap, mint az Erdélyi Napló, bármiféle, RMDSZ-nek alárendelt reklámmegrendelést kaphasson.
Időközben több részlet is kiderült az ominózus postareklámokról. Sajtóforrások szerint Verestóy Attila a Román Posta igazgatójával első körben egy 14 milliárd lejes reklámszerződést írt alá, amely az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban megjelenő reklámok ellenértéke lett volna. Minderről állítólag a miniszter, Nagy Zsolt nem tudott, sőt az aláírt szerződés igen ké­nyelmetlen helyzetbe hozta. Ezt később szóvá is tette Markó Béla szövetségi elnöknek, aki azon­ban semmiféle megoldást nem javasolt a tárgyban. Markó nem húzhatta át az RMDSZ f! ő üzlet­emberének, Verestóynak a személyes számításait, így Nagy Zsolt magára maradt a háta mögött megkötött üzlettel. A bukaresti magyar lap példányszámához viszonyítva óriási értékű reklám-szerződés még akkor is gyanús, ha úgymond két kereskedelmi társaság között jött létre. Az ügy szépséghibája az, hogy a Román Posta állami tulajdonban van, tehát nem kezelhető úgy a dolog, mintha egy kereskedelmi társaság vezetőségét szállta volna meg az adományozás hevülete.
Az érintettek persze tagadták, hogy ekkora összegről lett volna szó, a helyzet súlyosságán ez azonban mit sem változtat. Közben a posta reklámpénzei elkezdtek a többi romániai magyar kiadvány felé is áramlani, sok esetben itt is több ezer eurós reklámmegrendelések születtek. A kifizetések nagyságát valamiféle RMDSZ-logika szerint irányították, attól függően, ki mennyire szolgált rá a burkolt állami támogatásra. Nagy Zsoltot ezúttal a Romtelecom állami részvényei­nek tőzsdei eladása ügyében gyanúsítják, a DNA azonban a postareklámok ügyében is kutakodik.
Ez a fajta sajtótámogatás nem újdonság a romániai médiában. 2000 és 2004 között a Năstase-kabinet fejlesztette ki, ezzel maga alá gyűrve a román írott és audiovizuális sajtó jelentős részét. Azóta némiképp változott a világ, ma már Adrian Năstase is börtön-közelben van. Az uniós csatlakozás nyomására megindult az elszámoltatás, így Verestóyék immár rossz időben és rossz helyen próbálják kamatoztatni a múlt kormányciklus idején felgyűlt tapasztalataikat.
Könnyen megeshet, hogy Nagy Zsolt miniszternek rámegy a politikai karrierje erre a két ügyre. Ha föl kell áldozni, Markóék minden bizonnyal rábólintanak. Markó Bélának és szűk csa­patának a közelgő RMDSZ-kongresszus szempontjából sem ártana, ha kikerülne a ringből Nagy Zsolt és néhány fiatalból álló köre. Ők ti., a felső vezetés hallgatólagos beleegyezéssel ugyan, a mai vezetőség ellen szervezkednek. Az öregek számára egy esetleges RMDSZ-vezetőcsere nem kívánatos lépés, ezért ennek eshetőségét is el szeretnék kerülni.
…A román versenypártként működő RMDSZ tehát teljes erőbedobással készül a választá­sokra. Jól tudja, a bűvös 5 százalékos küszöböt csak úgy érheti el, ha újra sikerül rászednie a ro­mániai magyarságot. Ha teljes mellszélességgel kiáll az elbocsátott kolozsvári magyar oktatók mellett (bár a Bolyai visszaállításáért már nem annyira), ha lépten-nyomon az autonómiát han­goztatja, ha sikerült elhitetni a Tőkés László nevével fémjelzett RMDSZ-ellenzékkel, hogy ők, a szövetségi vezérek ugyanazt akarják, csak más eszközökkel. Mindehhez első számú partner a romániai magyar sajtó, amelynek nagy része a túlélés reményében beállt a csatasorba. Akik nem hódolnak be, azokat mindenféle eszközzel megpróbálják tönkretenni.
Számításuk mégis hibázik. A nagy illúziókat ugyan nem kínálgató Európai Unióban mégiscsak más játékszabályok érvényesülnek. Ezeket nemcsak a többségi román hatalom, hanem a kisebbségi erdélyi magyar politikai elit is meg kell hogy tanulja.
Ezek a játékszabályok már nem a mai RMDSZ-re szabott politikusoknak kedveznek.

Makkay József (Erdélyi Napló 06. 12. 12.)
forrás: VMDP vajdasag



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona