Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Igen, erről van szó

Igen, erről van szó (VMDP vajdasági hírportál)
Kaszás Péter: Más kérdés, hogy lassan Magyarországnak is meg kellene változtatnia szemléletét: Erdély és különösképpen Székelyföld ügyét ki kellene emelni a turulmadár, az ér­telmiségi szentimentalizmus és a szubszidiaritás emlegetésének hármas vonzásából. Ideje lenne, hogy a nemzeti érzésű civil szféra Magyarországon is megmozduljon, és a szoboravatások évfor­dulóján rendezett emlékünnepségeknél aktívabb, a múlt helyett inkább a jövő irányába mutató tevékenységet fejtsen ki az erdélyi magyarok jogai, különösképpen Székelyföld területi autonó­miája ügyében. (MNO)

Ágoston András:

Az albán példa
A dél-szerbiai albánok egységes listán indulnak a január 21-i szerbiai választásokon.
Meglepő ez hír, hiszen hosszú évekre visszamenően a hatvanötezernyi dél-szerbiai albán kisebbség bojkottálta a szerbiai választásokat.
A hírnek bizonyára van több olvasata is. Nézzük előbb a tényeket. Ismeretes, hogy Dél-Szerbiában több albán párt működik. Közülük a legnagyobb és a legjelentősebb, csakúgy mint a VMSZ Belgrádhoz kötődik és nem követel hangosan autonómiát. A többieknek ez sem elég. Pristina és Tirana, a két „anyaország” eddig nem avatkozott a szerbiai albánok közötti vitába, mert a bojkott – egyfajta nyomásként értékelhetően – végül is sakkban tartotta a szerb kormányt. Hogy ez sikerült, abból is látszik, hogy Szerbia külön pénzalapból valóban jelentős forrásokat bocsátott a hozzá közel álló albán nemzeti párt közvetítésével e nemzeti szempontból vegyes la­kosságú vidék rendelkezésére.
Most megváltozott a helyzet. Pristinának egyszerre fontos lett, hogy Szerbiában élő ki­sebbsége egyszerre a demokrácia bajnokává avanzsáljon. Hadd lássa Ahtisaari, milyen kezes bá­rányok tudnak lenni az albánok, ha Kosovo függetlensége a tét.
Félreértés ne essék: Szerbiának is érdeke, hogy a dél-szerbiai albánok részt vegyenek a parlamenti választásokon, csak ne egységesen, ne egy listán jelenjenek meg a politikai színtéren. A részvétel maga a szerbiai demokrácia erejét bizonyíthatja. Az egy lista azonban – csakúgy mint a vajdasági magyarok esetében történhetett volna – napvilágra hozhatja az albán autonómiakö­veteléseket és a részarányos parlamenti képviseletre vonatkozó egységes igényt.
A „becsületes albánok” pártja (Milosevic idejében így nevezték volna őket) egy ideig – a szerb partner érdekeinek megfelelően – kötötte az ebet a karóhoz és csakúgy mint Kasza József, berzenkedett a közös lista állítása ellen. Csakhogy ekkor (feltehetően a nyugatiakkal egyetértés­ben) fellépett az igazi albán hatalom. Az amelyik Tiranában székel. Odarendelte a vitatkozó dél-szerbiai vezetőket, s azok most közös listán indulnak a szerbiai választásokon. Miért? Mert ez most össz-albán nemzeti érdek. S ezt az érdeket Tirana Szerbia ellenében tudta és merte is érvé­nyesíteni. Látszik ez abból is, hogy szerb oldalon nincs ujjongás az egylistás albán részvétel lát­tán.
Hogy mi a tanulság?
Az, hogy az igazi hatalom – esetünkben Budapest – bátor, a nemzeti érdek védelmében tett lépése nélkül nincs egyezség a VMDP és a VMSZ között. Ha Gyurcsány Ferenc összevonta volna szemöldökét és rászól Kaszára, néhány hét múlva egységes autonómia- és a részarányos parlamenti képviseletre vonatkozó követeléssel állhatna oda a vajdasági magyarság a szerb hata­lom elé. Így marad Kasza haszna, a képviselői immunitás és az egyoldalú VMDP-s követelés.
Hogy minderről a magyar miniszterelnöknek fogalma sem lenne? Alig hihető!
Jó lenne, ha maga indokolná meg, miért nem támogatta a magyar kormány a vajdasági magyar pártok közös indulását a januárban esedékes szerbiai választásokon. Ebben a pillanatban nemzeti érdek lenne, hogy a magyar miniszterelnök Budapesten legalább az Országgyűlésben – akár képviselői kérdés, vagy interpelláció formájában – szembesüljön a válaszadás kötelességé­vel.

Kormánypárti tisztségviseők a status quo védelmében
A magyarországi kormánypártok vajdasági választási kampánynyitója a múlt héten egy­értelműen alátámasztja a VMSZ politikáját. Melynek lényege, hogy sem a tényleges, nemzeti alapú politikai autonómia, sem a részarányos parlamenti képviselet kérdésében ne történjen vál­tozás.
Persze, Eörsi Újvidéken diplomatikusabban fogalmazott, amikor elismételte a magyar ál­láspontot, mi szerint Szerbiának Európában a helye. Hangsúlyozta ugyan, hogy őket „elsősorban a vajdasági magyarság sorsa érdekli”, de mint mondta „tisztában kell lennünk vele, hogy az itteni magyarok sorsa közvetlenül is függ Szerbia helyzetétől és nemzetközi megítélésétől”. A VMDP szerint ennek az Eörsi nyilatkozatnak az üzenete az, hogy maradjunk nyugton, a szerb nemzeti érdek érvényesülése majd megkönnyíti a vajdasági magyarok helyzetét. Köszönjük szépen.
Pontosabban dehogy is! Nincs mit megköszönni, mert a VMSZ politikai magatartása az Eörsi-nyilatkozatot követően nem változott meg. Sem Kaszának, sem Józsának, esze ágában sincs követelni, hogy a szerb nemzeti érdeknek megfelelően felállított nemzeti tanácsok helyett a szerb hatalom vezesse be a tényleges etnikai alapú autonómiát. Még kevésbé a részarányos par­lamenti képviseletet.
Milyen jó lenne, ha már a napokban bebizonyosodna, hogy nem volt igazunk.

Mit csinál a VMSZ nemzeti tanácsa?
Szóljunk először arról, ami nem a VMSZ hibája, de jól bizonyítja, hogy a szerb hatalom látja a tennivalókat, csak nem akar cselekedni. Miért is, ha nincs magyar oldalról érkező nyomás. Sem a VMSZ, sem Budapest részéről. S ha csak a VMDP kekeckedik.
Másfél éve már, hogy Petar Ladjevic, Kostunica a ma is regnáló szerb kisebbségi megbí­zottja (ő az, aki a horvátországi szerbek oldalán részt vett a részarányos parlamenti képviseletért folytatott küzdelemben), Újvidéken egy nemzetközinek is mondható tanácskozáson bejelentette: új törvény készül a nemzeti tanácsokról. Kerek perec kimondta: "az új törvény előkészítésében külön figyelmet szentelünk a nemzeti tanácsok megválasztása módjának, hogy elkerüljük azt a helyzetet, amelyben egyesek most vannak, vagyis, hogy csak az őket teljesen ellenőrző egyetlen párt érdekeit szolgálják”.
Nos, ezek csak üres szavak voltak, hisz azóta sem történt semmi. Hacsak nem tartjuk ér­demleges történésnek Józsa Lászlónak, vagy valamelyik helyettesének a bejelentéseit, hogy a VMSZ nemzeti tanácsa nem illetékes sem ebben, sem abban, de azért hatékonyan működik.
Szerintük e testület nem illetékes a diplomahonosítás, a kettős állampolgárság, a 61 évre ítélt temerini fiatalok, a magyarverések, a magyarnyelvű média, a részarányos foglalkoztatás a közigazgatásban és helyi hatalmi szervekben, s újabban a szabadkai rádió magyar szerkesztősé­gének az ügyében. Volt ugyan néhány vértelen javaslatuk az oktatás, a magyar tankönyvekkel való ellátás és a magyarnyelvű hivatalos dokumentumok, a közigazgatási többnyelvűség ügyé­ben, de közös lónak túrós a háta elvén a VMSZ-es nemzeti tanács és a Korhecz vezette kisebb­ségi titkárság együttműködésének következményeként ezekben a kérdésekben sem történt semmi említésre méltó.
S most a választási kampány során ennek az intézménynek a működését dicséri Eörsi Mátyás.
Szemmel látható, hogy ő a Kostunica-párt tisztségviselőjének jobban hisz mint saját sze­mének. Mert mit is állított a minap Budapesten ellenvélemény elhangzása nélkül a szerb állam­igazgatási és önkormányzatügyi miniszter? Nem kevesebbet, mint azt, hogy Szerbia „a január 21-ei választások után a sikeres demokratikus társadalom példája lesz, ahol a kisebbségi közösségek elfoglalják helyüket a politikai életben, a szerbek képviselőivel egyenrangúan”. Fogcsikorgatva még azt is „üdvözölte”, hogy esetleg a dél-szerbiai albánok politikai képviselői is részt vesznek a választásokon. Hogy a végén hozzátegye: „az új alkotmánnyal Szerbia vezető állammá vált a kisebbségi jogok védelmében”. S még mondja valaki, hogy nem sikeres a Kostunica-féle nemzeti stratégia és taktika.
De még mennyire! Nagyon is.

Dokumentumok

Böjte Csaba: Néhány gondolat az autonómiáról
Alázattal, szeretettel szólok mindazokhoz, akik számára fontos, hogy felnőtt, nagykorú embereket neveljenek intézményeink:
Munkásságom során többször tapasztaltam, hogy mennyire fontos az önálló intézmény. Talán egyetlen példa szépen bizonyíthatja állításomat. Petrozsényben 1997-ben még a magyar oktatás keretében érettségiző osztály is volt. Aztán szép lassan a tagozat teljesen elsorvadt, 2004-re már csak egyetlen tanító maradt, az I-IV osztályban nagyon kevés gyermekkel. Úgy tűnt, hogy e nagy múltú bányászvárosban a magyar oktatás véget ér.
2004-ben sikerült az egyháznak visszakapnia egy elhagyott, romos iskolaépületet. Ko­moly erőfeszítéssel sikerült ezt az épületet renoválni, így 2005 szeptemberében már beindulhatott benne az állami iskolához tartozó, de saját épületében működő óvoda és I-VIII osztályos iskola. Jelenleg 221 gyerekünk van a rendszerben, és ami igazán reménykeltő, hogy közülük 83 óvodás korú. (HUNSOR)

Nemzet lett a kanadai Quebec francia ajkú lakossága
A kanadai szövetségi parlament 2006 november 27-i ülésén nagy többséggel megszavazta (266:16), elismerte és kimondta a francia kultúrájú Quebec nemzet-voltát Kanadán belül.
Kevésbé ismert, hogy Kanada már régen elismerte az aboriginal, tehát őslakos indiánok "first nation" tehát "első nemzet" státuszát Kanadán belül. Ennek a politikának logikus követ­kezménye érett meg most a quebeciek nemzet-mivoltának Kanadán belüli elismerésével. Nem történt más mint a történelmi realitás feismerése, elismerése és kodifikálása. Fontos ez azért is, mert a második világháború óta - különösen de Gaulle québeci látogatása után, aki "Vive Quebec libra" kiáltással üdvözölte őket - felerősödött Quebec szeparatista törekvése, mellyel az elangolosodásuknak, francia nyelvük és kultúrájuk megőrzésének egyetlen járható útját látták, s amely a már kétszer is megtartott referendum eredményeként majdnem sikerült.
A parlament mostani döntése azonban nem kis hullámokat ver. Vannak olyan képviselők a ház úgy liberális mint konzervatív oldalán, akik most krokodil könnyeket hullatnak s rángatják a vészharangot mondván mi lesz Kanadával, ha pld. a new-foundlandiak, vagy az ukránok köve­telnek majd maguknak nemzeti státuszt? Mindenesetre a parlament döntése hosszú távon kiütötte a quebeci szeparatisták kezéből a fegyvert biztosítva Kanada egységének fennmaradását.
Kétségtelen, hogy Kanada, mint világunk egyik vezető demokráciája, ezzel a lépéssel pél­dát mutatott minden demokratikus berendezkedésű államnak miként lehet és kell haladó, demok­ratikus módon kezelni és megoldani a nemzeti kisebbségek problémáját.
Ennek a tettnek fényében látszik meg a mai Magyarországot körülvevő utódállamok még ma is - a demokrácia paravánja mögött - háborítás nélkül folytatott régi magyarellenes politikája az uralmuk alá dobott tömbmagyarsággal. Ha ma már nem is lehet a magyarságot tömegesen lik­vidálni, vagy deportálni, esetleg szervezetten elűzni, mint a háború után tették azonban ma kifi­nomultabb eszközökkel folytatják régi mániájukat a magyarüldözést. Az csak egy megtévesztő fázis volt, hogy bevonták őket a kormányzásba. Szlovákiában már kiebrudalták őket, s most fej­lődésüket gátolják a tengerszintfeletti magasságnak mint minősítő mértéknek bevezetésével. Ez vár rájuk Romániában is mihelyt megerősödnek az EU-ban, s ennek számtalan jele látszik már. Most pld. az, hogy a magyarságtól csellel elvett kolozsvári egyetemen - melyet multikulturálisnak hirdetnek Brüsszelben - még a magyarnyelvű feliratokat sem tűrik meg. Vajon várható-e más majd Szerbiától mely a polgárháború alatt csendes rátelepítésekkel már megvál­toztatta Vajdaság etnikai összetételének arányait? Hiába ezeknek az államoknak minden igyeke­zete mellyel tagadni akarják a mai is folyó magyarüldözést, beolvasztást, diszkriminációt, nyelvi és kulturális visszaszorítást. Az uralmuk alá került 3,5 milliós magyarságnak 2,5 millióra való fogyása az elmúlt 86 év alatt, s közben saját népük többszörösére való növekedése megcáfolha­tatlan bizonyítéka annak, hogy a magyarüldözés nem képz! elet szülötte fantazmagória, hanem az volt és ma is a mindennapok állandó és kegyetlen valósága.
Ebben a helyzetben az idegen uralom alá került magyar tömbök hármas autonómiájának kiharcolása az élet parancsa, ha a magyarság megakar maradni. A francia Quebec nemzetként való elismerése Kanadán belül cafatokra tépi azt a divatos és érvényesnek elfogadott keleteurópai érvelést, hogy etnikai alapon nem lehet autonómiát igényelni. Quebec új státusza azt mutatja, hogy nagyon is lehet - és csak ezen lehet! A kanadai parlament volt annyira reális, hogy elfogadta és kimondta törvénybe iktatva azt ami évszázadok óta az élet valósága, az, hogy Québecben fran­cia származású, francia nyelvű, francia kultúrájú nép él és mint ilyen akar alkotó népe, része lenni az egységes Kanadának. Az angol nyelvü Kanada pedig a francia-nyelvű provinciának biztosíté­kot adott, hogy nyelve, kultúrája és történelme értékes és megbecsült része az egész országnak.
Európa eddigelé mindig másfele nézett ha magyarüldözésről, s pláne ha magyar autonó­miáról volt vagy van szó. Eljött az ideje, hogy szomszédaink és Európa Kanadára tekintsenek s kezdjenek hozzá a kanadai példa szerint átformálni a magyarsággal kapcsolatos politikájukat. Úgy ahogyan azt a demokrácia alapelvei előírják és megkövetelik.
Dr. Pungur József, Kanada

(Erdely.ma)
forrás: VMDP hírportál



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona