Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Senki sem kérdezte, vagyunk-e, élünk-e

Senki sem kérdezte, vagyunk-e, élünk-e
Dátum: 2006-12-05

Belpolitika, közélet Forrás: Szabad Újság
Hozzászólás Csáky Pál Számvetés 1989 – 2006 c. írásához
Szerző: DÁNIEL ERZSÉBET, a Csemadok Érsekújvári TV elnöke
Bevallom, ritkán olvasom el lapjaink hasábjain a hosszan írt – főleg politikai – elmélkedéseket, értékeléseket. Általában, mint mások is, az elmúlt időszakot a mindennapi élet tetteivel, eseményeivel, eredményeivel és eredménytelenségeivel mérem.

Azt politikusaink is tudják, hogy mindez másnak látszik az ő európai és világszemléletükben, és másnak a bennünket körülvevő társadalomban. Most mégis elolvastam e folytatásos számvetést, több területet érintően aláhúztam benne mondatokat, és kérdőjeleket is tettem. Persze nagyrészt megértettem, s talán egyet is értettem a képviselő úrral. A „civil társadalom, közös felelősség” rész azonban annyira „húsbavágó” számomra, hogy csak sajnálom, hogy e témánál nem volt kicsit részletesebb fejtegetés. Jómagam 4 civil szervezet elnökeként teszem a dolgom (korántsem európai szinten, tehát nem panaszkodom). Talán a Csemadokot emelném ki, amelyet a képviselő úr is érintett, és az elmúlt 16 év alatt néha-néha más politikus is.

Legtöbben közülük ismerik a Szövetség első negyven évét is.”1989 előtt a Csemadok monopolhelyzetben mindenes fórum volt... 89 után ez a terület is plurálissá vált, ám ez nem vonta maga után a hatékonyság növekedését. A Csemadok máig keresi helyét az új viszonyok között, az új szerveződések pedig nem mutatnak igazi áttörő erőt.” Ehhez hasonló gondolatokat (értékelést soha) többet is hallottam, mint említettem az imént. Vagyis a szervezet nem tudott megújulni, európaivá válni, modernebb programokat szervezni stb. Egyet azonban senki nem fejtett ki (talán csak Dobos László), hogy 1990-után a hazai magyar politika felszippantotta az értelmiség azon rétegét, amely azelőtt a Csemadokban fejtett ki hatékony vagy jelentős kulturális munkát. Végh László, Bauer Győző után már senkinek nem volt érdeke v. érdekes átvenni a Csemadok vezetését, s akik vállalták, csaknem kényszerből tették egész 2006 májusáig.

Persze tudom, 1995 óta, az apparátus teljes leépítése után több alkalommal is kapott segítséget a Szövetség, de én nem kívánom fejtegetni, hogy ki mire és hová költötte el az államtól, ill. az anyaországtól pályázatok által elnyert pénzt. Amit igazán ismerek, az a területi választmányok áldatlan helyzete, amely most már 10 éve tart.

1996-ban úgy szélnek eresztettek bennünket, hogy a kutya sem kérdezte, vagyunk-e, leszünk-e, élünk-e, s miből. Azóta sem, egyszer sem. Az érsekújvári járás egyszemélyes mindenesét (több éven át még az elnöki tisztséget is betöltő egyént) akkor a községi hivatalok támogatása mentette meg a teljes megszűnéstől, akkor, amikor a járásban még egyetlen intézmény sem volt, amely magyar nyelven hajlandó lett volna megvalósítani a felmenő versenyek egyes fordulóit stb. S persze az állandó pályázások, szervezések, adminisztráció, a szüntelen mindenütt jelenlét, hogy pénzhez jussunk, felőrölte erőnket, idegeinket. És mindezt fizetés nélkül. S mégis: 1996-ban volt a legtöbb rendezvény, köztük a köbölkúti színpadavatás Makovecz Imrével, színvonalas műsorral, emlékoszlopok, emlékművek avatása, emlékezetes rendezvények.

S az egy személy honoráriuma 3600 korona volt, az egész év folyamán. S azóta mi változott, akár az MKP 8 éve alatt?

A mai napig (már 10 éve) nincs intézményesítve a Szövetségünk, nincs meg még az egy főnek járó fizetés sem a területi választmányoknál. Még „ki mit tud” alapon teszi a dolgát általában a régi generáció Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújvárott, Losoncon, de középen és a keleti végeken csaknem mindenütt volt válsághelyzet a Csemadok területi választmányainál. Több kollégának is el kellett mennie, mert fizetés nélkül, csak konok kitartással nem mindig lehet családot is fenntartani. Azoktól, akik 1996-után, míg erejük, türelmük bírta, átvitték az értéket a túlsó partra, a kutya sem kérdezte meg, hogyan csinálták. Elmentek úgy, hogy senki még egy köszönetet sem mondott nekik. Ők azok, és mi vagyunk, akik 1995 óta nem tudjuk, hogy mi az az állandó és rendszeres fizetés, a jutalom, netán napidíj, útiköltség, szabadság stb. Pályáztak, elszámoltak, szerveztek, sokszor éjjel-nappal (mert hál’ Istennek, alapszervezeteinknél önkéntes még adódik), hogy a megtartó közösséget erősítsék. Mert még mindig bebizonyosodott, hogy közösséget megtartó ereje csak ennek a Szövetségnek van, mert lehet sokféle civil szervezet, de azok csak addig dolgoznak, ameddig pénzük van.

A Csemadok valami más, az a vénáinkban van, legalábbis a régebbi generációknak, s hál’ Istennek, néhol fiataloknak is. De amikor a hazai és anyaországi pályázatok is olyan rendszerben dolgoznak, hogy fél év után lehet megtudni, hogy nyertünk-e vagy sem, vajon milyen hatékonyabb, európaibb programot tervezhetünk?

Azzal, hogy európai polgárok lettünk, veszélybe került a hagyományos kultúra, ami kincsünk, értékünk minden területen. Ezért először legnagyobb mulasztásunkat kellene pótolni: az identitástudat, a történelmi tudat erősítését, hogy megtaláljuk helyünket a világban is.

Az első 50 évben óriási értéket tettünk le az asztalra a Csemadok jóvoltából. Megmentettük nemzeti értékeinket (népművészet, népzene, irodalom, stb.), igaz, csak ismeretek formájában (meg a népzenetárban), mert nem születtek filmek, könyvek, dokumentációs anyag, vagy ha igen, nem védjük azt a jövő nemzedék számára. De azt azért el kell ismernie mindenkinek, hogy kevés kivétellel óriási fejlődésen mentek át az igényesebb kultúrát is művelő alapszervezetek, területi választmányok. Történelmi megemlékezések, konferenciák, emlékjelek, értékes gyermekprogramok sokasága tapasztalható falvainkon (tudom, van, ahol még mindig csak dalolnak, táncolnak, és szlovákul társalognak). A nemzetközi szereplések is gyakoriak a legjobbaknál. S mindezt önerőből, szerencsésebb helyzetben pályázatok vagy önkormányzatok segítségével. Köszönet jár azoknak a tiszteletre méltó parlamenti képviselőinknek, akik a lehetőségek egyikeként a Csemadok-titkárságok működését segítik.
Nekünk, érsekújváriaknak is ez segít a megmaradásban.

Kérdezem, ilyen körülmények között lehetnek-e európai programjaink (és vajon milyenek azok?), hogy „identitásunkat megőrizzük? Lesz-e, aki pl. a Csemadokban vagy akár civil szervezetben 4–6 ezer koronáért (ennyire van lehetőség egy járásban) európai programokon fog dolgozni? Nekünk az önbizalmat, a hitet, a nemzettudatot, a családtudatot, a hovatartozást kell megerősíteni nagy lokálpatriotizmussal. Azután majd nyugodtan elengedhetjük gyermekeinket a világba (ha lesz munkahelyünk, európai szintű fizetésünk), és bárhová kerülnek, tudni fogják majd, hová tartoznak.

Válaszaim a lapban feltett kérdésekre:

1. A Magyar Koalíció Pártja hogyan használta ki azokat a lehetőségeket, amelyeket 8 évi kormánytagsága teremtett számára?
– Az MKP nem használt ki minden lehetőséget.

2. Mint ellenzéki párt mit tegyen, és mit ne tegyen a politika porondján?
– Mint ellenzéki párt is tegye a dolgát mindazokon a területeken, ahol eddig nem ért el eredményt.

3. Indokolt-e az aggodalom, hogy egy autonómiát a szlovákiai magyar közösség aligha tudna kellő intelligenciával működtetni?
– Az autonómiát nem volna szabad tabu témaként kezelni, fel kell készíteni az embereket, s akkor nem lesz indokolt az aggodalom. Ezt nem lehet úgy kezelni, mint az EU-ba lépést, mert arról sem tudtak semmit az emberek. Ez oly komoly téma, hogy az emberekkel beszélni kell róla. Az MKP-nak is foglalkoznia kellene ezzel helyi, járási és országos szinten is. Azért közömbösek az emberek ezzel a témával kapcsolatban, mert nem ismerik ennek gyakorlati oldalát.

forrás: felvidek.ma



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona