Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Jelikož se opět v poslední době objevují rozporuplné názory a následně nepřiměřené reakce na vývoj i vznik národnostních celků v Uhrách, tedy i na území dnešního Slovenska, stejně jako rozdílná chápání národního obrození Slováků, byl jsem nucen upřesnit vývoj Slovanů na území dnešního Slovenska a jeho následného začlenění do uherského soustátí. Jedno z největších zděšení se mi pak dostalo při návštěvě stránek slovenské prezidentské kanceláře, v jejichž pojetí národních dějin se odráží přehnaný nacionalismus s nesmyslnými historickými názory o pravlasti Slováků, přisvojování si Velké Moravy, určení Vogastisburgu do oblasti dnešní Bratislavy a další zcela diletantské závěry. Jejich článek věnovaný historii své země není sice příliš dlouhý, ale hrůzu i úsměv vzbudí o to více, že se jedná o webovou prezentaci hlavy státu. Bohužel jejich „zajímavý“ výklad o starých Slovácích a jejich „mocné pravlasti“ není osamocen, jak je vidno i z jiných internetových stránek a v poslední době i na diskusních fórech internetových deníků. Pravděpodobný důsledek předlistopadové výuky dějin se napravuje jen zcela obtížně i přesto, že řada současných českých, slovenských i maďarských historiků již dávno opustila Nejedlého pokrokové názory o Velké Moravě jako „prvním společném státu Čechů a Slováků“, stejně jako podivné závěry, kdy Velká Morava byla pro slovenské nacionalisty fantastickou Velkoslovenskou říší. Dějiny území dnešního Slovenska jsou velmi bohaté i zajímavé a není potřeba je z vlasteneckých snah nějakým způsobem poslovenštit. Ztrácí pak svou jedinečnou atmosféru místa, kde se setkaly kultury zcela odlišných národů a etnik a vzniká pak mystifikace nejen slovanských dějin, ale i slovenských, českých a maďarských.-----


Mierumilovní Maďari plienili sklovanské obyvateľstvo toho územia sa zmocnili násilím.
Neexistuje veľa hraníc, kt. boli vytýčené takou demokratickou cestou akou bol Trianon. Normálni ľudia majú iné problémy než tie tvojer. *Súkromné nemáš asi žiadne tak tu hodiny a dni vypisuješ nejaké báchorky, kt. nikoho nezujímajú a ich pravdivosná hodnota sa blíži NULE. Nie je podstatné, čo hovorí taký duševný mrzák ako ty, ale to čo podpísali svetové mocnosti v Trianone. Maďari na Juhu Slovenska vôbec tvoje "problémy" nemajú. majp svoje noviny, školy, rozhlas, jazyk v úradnom styku- jednoducho majú najvačšie možné práva garantujúce ústavou a chartou menš.práv aké v Európe vôbec existujú.Jenoducho nie Chorváti, Rumuni, srbi a Slováci plienili Maďarov, ale naopak. A to tvoje liečenie osobných komplexov a vlastnej duševnej vyprázdnenosti na úrovni 18. st už nikoho netankuje.---

odpoved-válasz

Ano Maďaři se tohoto území zmocnili násilím, tak, jak to bylo zcela běžné v celé Evropě. Jen neměli možnost nic ukrást žádnému národu, protože zde byli jen slovanské kmeny a Velká Morava zkrátka budování raně středověkých státních útvarů nepřežila a podlehla Frankům, Bavorům a Maďarům. A už vůbec nemohli nic vzít Slovákům, protože ti v té době ještě nebyli a nic neměli. Trianon je hanba dějin a to, že mají Maďaři tak velkou autonomii na jihu je zcela v pořádku, neboť tam bylo Slováků minimum a toto území nikdy v držení právně neměli. Pouze a jen Uherské království. Navíc zde Maďaři žili po 1000... A mladý Slovenský stát chce teď udělovat moudra ze své bohaté historie? K smíchu.

slov.názor-szlo.vélemény

--Slota je hulvat a prachmalo politik, ale v tejto dobe je malo ludi v politike, co sa neboja natvrdo povedat pravdu o tisicrocnom madarskom "spoluziti" so slovanmi. Je mi smutno z toho, ze niektorym cechom su blizsi aziatski kocovnici, ako vlastna slovanska krv. Cim boli madari, ked sem prisli? Otrhani, neschopni sa uzivit vlastnou pracou, len lupit a zabijat. To ze s tym prestali nie je ich zasluha, ale to, ze dostali poriadnu nakladacku od nemcov. A kto ich naucil zit ako ludi? Kto ich naucil polnohospodarstvu? Vsetky vyrazy v polnohospodarstve maju od slovanskeho obyvatelstva. Vy cesi ste vzdy boli pripraveni odskocit k silnejsiemu spojencovi, a bolo vam jedno ako rozprava. Ste hanbou slovanstva bez vlastnej tvare. Teraz ste majstri sveta, keby ste neboli vyhnali nemcov po 2. svetovej vojne, boli by ste malicki ako ste vzdy boli pri nemcoch. Vycitate nam slovensky stat z 39.roku, ale uz nikomu sa nechce nastudovat si okolnosti jeho vzniku. Slovensko nemalo inej alternativy, o vasom osude rozhodol vas nemecky "brat", Slovensko uz urobilo len to, co by urobil kazdy, kto nie je samovrah. Madari velmi ublizili slovenskemu narodu, historia je velmi mudra ucitelka. Kto nepozna historiu, nemoze nikdy spravne pochopit to, co sa dnes deje. Madari su hrdi na svoju historiu, ale co je ich historia? Ukradli co sa len dalo. Najvacsie postavy ich dejin - Sandor Petofi a Lajos Koshut neboli rodeni madari a madarcinu sa ucili az neskor. Ktory iny narod ma takychto naturalizovanych "velikanov"? Toto je mozne len v Madarsku. Koshutova matka plakala, ked jej syn verejne hovoril a ona mu nerozumela. Povod. madari splynuli so slovanskym obyvatelstvom, dnes vyzeraju ako normal. ludia bez sikmych oci a krivych noh od koni len preto, ze v nich je viac slovanskej krvi ako by si chceli pripustit. Zostala len usidrasajuca hatlanina, ktorou sa dorozumievaju. A ten ich sovinizmus ich raz pripravi aj o to malo co teraz maju. Ja sa uz teraz na to tesim a zo srdca im to prajem..Pravda vitazi !----------------------

odpoved-válasz

Tak nevím, zda se mi chce smát nebo se chytat za hlavu po těch tvých blábolech a historickém smetišti.... jak tak koukám, tak kolega historik z Košic měl pravdu, když se mi nedávno postěžoval, že na Slovensku i dnes žije hodně omezených tupců, kteří jsou bohužel tvrdohlavě přesvědčení, že "Velká Morava byla Velkoslovenskou říší, moravští Mojimírovci byli vlastně Slováci, Vogastisburg se nacházel v Bratislavě a Maďaři snad dobili nějaké slovenské království".... ha ha. Z tvého článku, ač to přímo netvrdíš, to tak ale vypadá. Slovenští historici se který jsem velmi často ve styku to dávají za příčinu ještě komunistickému pojetí dějin. Ale já mám takový dojem, že se ty nacionalistické bláboli o "velkém a starobylém" slovenském národě utužují i dnes - bohužel. Já se již řadu let specializuji na uherské a hornouherské dějiny a nechápu, proč stále musíte na Slovensku přemýšlet nacionalisticky a ne racionálně, když máte tak krásné dějiny. Jen tak pro informaci: Slované přišli z oblasti dnešního Ruska - z míst, kde se už občas také objevovali i ti šikmovocí asiaté, jak pišeš. Byli na tom opravdu lépe se zemědělství a řemeslem, ale jinak to byla stejná "verbež " jako ti kočovní Maďaři. Loupili a vraždili úplně stejně a se stejnou krutostí - to už k počátkům středověku patří. Jen Maďarská válečná taktika byla na tu dobu mnohem pokročilejší a účinější. Dále žádní Slováci do vznkiku Uherského království nebyli, ale jen Slované!! Slovo Slovák DLE VAŠICH historiků můžeme použít až právě po začlenění dnešního území Slovenska do uher. soustátí a o sloven. národě můžeme hovořit až od 19. stol. Dále obyvatelstvo ani nepřemýšlelo o nějakém národním povědomí, protože ani nevědělo co to je, a když se řešili národnostní problémy - třeba volba rychtáře, tak to bylo jen a jen problém města nebo stavů. Šlechta rovněž nepřemýšlela národnostně, ale stavovsky.....
pokračování.......No, protože by to bylo na dlouho a já tu nehodlám suplovat přednášku katedry historie, tak jen jednoduše. Slováci nikdy žádný vlastní stát neměli (Nitra byla slovanská, nikoliv slovenská), hranice Slovenska byly po první světové válce opravdu nakresleny nesmyslně a z pohledu Maďarů nespravedlivě a s tím, že jste byli součástí Uher prostě nic nenaděláte a jen dále budete trpět tou Vaší ublížeností.... Utlačovaný jste byli - ale teprve v 19. stol. za Kossutha, předtím jste se zcela normálně podíleli na formování a běžné životu Uher a jeho lidu.... nazdar-


forrás: forum Lidove Noviny



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona