Commora Aula honlapja-Ne a tömegben kiabáld az igazadat, hanem azzal szemben
Az autonómia örök aktualitása miatt, egy effektív konfliktusmegoldó módszer, egy történelmi igazságtalanságokat kiegyenlítő legitim követelmény.

MENÜ


BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció



Korzikai autonómia - viharos történelem

Korzikai autonómia
Az öreg jakobinus köztársaság egysége már a történelemé

FRANCIAORSZáG | A Francia Nemzetgyûlésben tárgyalták a Korzika autonómiájáról szóló törvényjavaslatot, a hatalom átadásáról szavaznaktak. A döntést követõen valószínûleg felerõsödik a francia régiók autonómia-törekvése.

Lionel Jospin törvénye ellen a francia nacionalisták hevesen tiltakoznak.

"Korzika Franciaországé!", "A nemzetgyûlés oszlassa föl magát" -- ilyen és ehhez hasonló szlogeneket lehet olvasni a francia sajtóban.

A parlamenti képviselõk ennek ellenére megszavazták törvényt, amelynek alapján Korzika szigete törvényhozói hatalmat kapott és amely általánossá teszi a korzikai nyelvû oktatást.

Négy régió-elnök képviselõ, köztük Valéry Giscard d'Estaing volt köztársasági elnök, aki jelenleg Auvergne régió elnöke, aláírtak egy szövegmódosítást, ami alapján kérték a Jospin-törvény kiterjesztését az összes régióra. A négy politikus szerint véget kell vetni a régiók fölötti párizsi patronátusnak.

A javaslat szerint az egyetemi autonómia és persze a pénzügyi autonómia eltávolítaná a régiókat a párizsi fennhatóságtól, anélkül, hogy érintené a nemzeti parlament autoritását.

Daniel Percheron, Nord-Pas-de-Calais elnöke a Libération május 18-i számában azt nyilatkozta, hogy nem tartja szerencsésnek a törvényhozói hatalom átruházását az õ régiójára. A pénzügyi autonómiának azonban örülnének, mert ez meggyorsíthatja a gazdasági növekedést.

Korzika új területi státusa kísérlet és ugyanakkor minta lehet a decentralizációra, amely az öreg és központosított Franciaországban is megindult. A Jospin-kormánynak sikerült új lapot nyitnia a decentralizáció történelmében, ettõl kezdve az egységes állam eszméjének vitatása sem tabu többé. (FrissHirek.hu-összeállítás, 2001)


Bretter Alina
editor@frisshirek.hu

Ezen autonómia-formák kialakításában nagy szerepe volt a nyugati példáknak. E vonatkozásban talán kevéssé ismert s éppen ezért érdemes megemlíteni, hogy a francia alkotmány pl. elismeri, hogy a francia nemzet az őt alkotó közösségekből áll, s figyelemre méltó, hogy Franciaországban a régiók jelentős önkormányzati jogkörökkel rendelkeznek. De az is kevéssé ismert, hogy a Francia Köztársaság területi egységei - a községek, a megyék, valamint a tengeren túli területek -, választott tanácsok útján és a törvényben meghatározott módon szabadon igazgatják ügyeiket. Sőt van Franciaországban egy példa, a korzikai autonómia. A korzikai törvény 53/2.§. szerint "a korzikai területi gyűlés elfogadja a korzikai nyelv és kultúra tanításának fejlesztési tervét és többek között meghatározza azokat a módszereket, amelyekkel ez az oktatás az iskolai tanrendbe beilleszthető. E módozatok a korzikai területi közösség és az állam közötti egyezmény tárgyát képezik." Ezt a törvényt 1992-ben fogadták el, s ennek értelmében Korzika többé nem tartomány, hanem megnevezése: Korzikai Területi Közösség. Saját parlamentje van és kvázi kormánya, Végrehajtó Tanács megnevezéssel. Ha végignézünk az intézményrendszeren, majdnem egy föderatív állam képét kapjuk.
forrás: adatbank.ro

Korzika – viharos történelem - Korzika történelme jóval viharosabb, és jóval nagyobb mértékben befolyásolja az itt lakók önrendelkezési törekvéseit, mint az Åland-szigeteké. A sziget történelme az i. e. 1. századi római hódítással kezdődik, az i. sz. 5. században barbárok foglalják el, majd a 11. századtól fél évezredig tartó itáliai uralom alatt elkezd kialakulni a klán alapú társadalmi berendezkedés, amelynek hatása a 20. századig érezhető. A francia jelenlét 1553-ban kezdődik, ekkor II. Henrik megszállja Korzikát, de Genova nemsokára visszaszerzi a szigetet, amely a 17. század közepéig olasz gyarmatként létezik. 1755-ben Pascal Paoli alkotmánytervezetet és katonai programot dolgoz ki Korzikán, a létrejövő alkotmányos monarchia alaptörvénye az első alkotmány, amely szétválasztja a hatalmi ágakat, vagyonfüggetlen választójogot biztosít a férfiaknak, és biztosítja az állampolgárok politikai és törvény előtti egyenlőségét. Korzika 1769-ben válik Franciaország részévé, amikor XV. Lajos elfoglalja a szigetet. A francia korzikai szokás- és felfogásbeli különbözőség, a klánrendszer továbbélése erős elkülönülési és függetlenségi tendenciákat eredményezett. Az első világháborúban a francia hadseregben harcolva a sziget férfilakosságának mintegy kétharmada elesett a fronton, a túlélők pedig rendkívül erős nacionalista és autonomista mozgalmat szerveztek, amely a sajátos korzikai identitásból táplálkozott, és amely az ekkor létrehozott Murva című folyóirat révén kapott nyilvánosságot. A lapnak fontos szerepe volt a korzikai identitás erősítésében, központi témái a korzikai nyelv, irodalom és történelem. A második világháború után Korzika gazdasági helyzete volt az az elem, amely a francia központi adminisztrációval szembeni ellenérzéseket és szembeszegülést fokozta. A szigeten nem történt ipari vagy mezőgazdasági fejlesztés, Korzika jóval szegényebb volt Franciaország többi részénél. Párizs 1957-ben nagyszabású gazdasági programot indít a sziget fejlesztésére Regionális Akcióprogram néven, ennek keretében 1975-ig 350 millió frankot fordítottak a korzikai gazdaság fellendítésére. A gazdasági fejlődés nyomán megnőtt a franciaországi és az algériai bevándorlók száma, ami az őshonos korzikai lakosság számára egyrészt demográfiailag volt kedvezőtlen, másrészt a fejlődés megbontotta a sziget gazdasági hagyományait, és olyan ágazatokra koncentrált – mértéktelen szőlő- és déligyümölcs-termesztés –, amelyek a természeti adottságokat figyelmen kívül hagyták. A gazdasági problémák hatására egyre inkább növekedett a változtatás igénye. Egy 1972-es törvény megszüntette a majd húsz éve folyó, a borhamisítási gyakorlatok széles körű elterjedését lehetővé tevő zűrzavaros bortermelési viszonyokat. Ezzel párhuzamosan egyre több illegális nacionalista-autonomista mozgalom jelent meg, a radikálisabb szervezetek ekkor kezdenek merényleteket és robbantásokat elkövetni. A CEDIC (Központ Korzika Érdekeinek Tanulmányozására és Védelmére) az első, törvényesen működő korzikai szervezet elsőrendű célja egy pénzügyi reform végrehajtása. A pénzügyi reform kapcsán jöttek rá, hogy ezen túlmenően a sziget közjogi státusát is módosítani kell, amit Párizs határozottan visszautasított. Ezt követően létrejön a Korzikai Regionális Front, valamint a Korzikai Regionális Akció (ARC), az első jogi úton, a második a terror eszközeihez nyúlva próbált harcolni a sziget önrendelkezéséért. Miután de Gaulle francia államfő 1969-ben népszavazást írt ki a regionalizálásról, a francia nép többsége pedig elutasította azt, utódja, Pompidou köztársasági elnök a korzikai Ajaccióban leszögezte, hogy Korzikának egyfajta autonómiára van szüksége, majd 1970-ben a szigetet egy adminisztratív decentralizációs intézkedés nyomán elválasztották a Provence–Côte d’Azure területtől. A lépést a korzikaiak kevesellték, és a gazdasági és társadalmi kérdések mélyebb szintű megoldását tartották szükségesnek. Célkitűzéseik a korzikai nyelv uralmának biztosítása és széles körű autonómia biztosítása a szigeten. A párizsi vezetéssel folyó viták eredménytelensége nyomán a korzikaiak egyre sűrűbben fordultak erőszakos eszközökhöz, majd 1976-ban megalakult a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC), amely szervezett módon követett el terrorcselekményeket (1980-ban Korzikán 462 merényletet és 63 bankrablást követtek el). Párizs erőszakkal válaszolt az ellene irányuló akciókra, és illegális szervezeteket hozott létre a szigeten, amelyek a korzikai autonomista csoportokat támadták szintén terrorista eszközökkel
forrás: HTMH



HÍREK
Felvidéki magyar térkép
- 2009.05.20.





Magyar élettér autóatlasz
- 2009.05.20.





Történelmi emlékesztető
- 2009.05.19.

Felvidék
Honföldünk


Nemzeti dal
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Esküszünk,
hogy rabok tovább
nem leszünk


Utassy József gondolata
- 2009.03.15.

Én szemfedőlapod lerántom:
Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!
Zúg Március, záporos fény ver,
Suhog a zászlós tűz a vérben.
Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
Úgy kel föl, mint forradalmad!
Szedd össze csontjaid, barátom:
Lopnak a bőség kosarából,
A jognak asztalánál lopnak,
Népek nevében! S te halott vagy?!
Holnap a szellem napvilágát
Roppantják ránk a hétszer gyávák.
Talpra Petőfi! Sírodat rázom:
Szólj még egyszer a Szabadságról!


A Szent Korona Őrzője
- 2009.03.11.

A Szent Korona Őrzőjének Eskü alatt tett Nyilatkozata.



Új menü
- 2009.02.27.


- Autonómia hírek máshonnan
- Mi az autonómia?
- Az autonómia kivívásának a formái
- Decentralizált autonómia
- A kisebbségi autonómia (működő
modellek, magyar elképzelések)

- Az autonómia és az új világrend
- Felvikéki hírek
- Preambulum
- Aláírásgyűjtés az autonómiáért
- A szlovák alkotmány nem tiltja az autonómiát
- A felvidéki magyarok történelme
- Csehszlovákiai kisebbségi szerződés
- Beneš-dekrétumok
- Szlovákiai nyelvtörvény
- Polgártársaim, barátaim
- Múlt, jelen, jövő
- Szlovákok igazi történelme
- Dálesz
- Erdélyi hírek
- Erdély és Székelyföld autonómiája
- Vajdasági hírek
- Vajdasági autonómiaterv
- Kárpátaljai hírek
- Kárpátaljai autonómiatervek
- Kárpátaljai autonómia-koncepciók
- A KÁRPÁTALJAI MAGYAR AUTONÓMIA
- Horvátország, Szlovénia,
Ausztria hírek

-

- Magyarországi autonómiahírek
- Magyar címer története
- 1868-as kisebbségi törvény
- Miért a 20. század?
- Autonómiák Európában

- English news
- Observations on the Beneš Decrees
- EÚ-us hírek
- Finn autonómiamodell
- Dél-Tirol és Korzika autonómiája
- Katalán autonómia
- Baszk autonómia
- Kínai autonómia - Másfajta autonómiák
- Saját írásaink
- Rólunk írták
- Az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata

- A modern szabadságjogok
- Kirándulások a Zsitva folyócska
mentén

- Mátyusföld és Csallóköz,
Dunamenti-síkság
- Nem igaz
- Egy város a Duna két patján
- Slovenské aktuality
- Autonómia SK
- Commora Aula články
- Okolo autonómie Text
- Slováci a maďari jedna rodina
- Štúr a autonómia
- Fantázia képek
- Komáromi képek
- Olimpia 2016 Commora Aula
- Gondolatok


Történelmi párhuzam
- 2009.03.05.

Stefan Marko Daxner: "Magyarország számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk." (1861)
most mi is megfogalmazzuk ugyanezt
Bósza János: "Szlovákia számunkra csak annyiban létezik, amennyiben benne elismerést nyerünk. (2009)"


Az önrendelkezésről
- 2009.03.05.

Aki esetleg mégis úgy gondolná, mi köze mindehhez, annak ajánlanám szíves figyelmébe Martin Niemüller, a német protestáns lelkipásztor gondolatait.
"Amikor elvitték a kommunistákat, én hallgattam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szociáldemokratákat és a szakszervezeti embereket, én hallgattam, mert sem szociáldemokrata, sem szakszervezeti ember nem voltam. Amikor eljöttek és elvitték a zsidókat, én hallgattam, mert nem voltam zsidó. És amikor eljöttek és elvittek engem, már nem maradt senki, aki szólhatott volna értem."


Vígh Károly
- 2009.03.05.

„Magyarországon és máshol is (Szlovákiában is- a szerk. megj.) láttuk és megéltük, hogy a történelmi traumák és frusztrációk önsajnálatból történõ ápolása a nemzetekbõl a legrosszabb erõket szabadítja fel, amelyek csak a katasztrófát ismerik, és csak ebbõl táplálkoznak. Miért nem vagyunk képesek valami újat, reménytelibbet kezdeni?- kérdezi Churchill…”

Az élet
- 2009.03.02.

Az élet egy nagy cirkusz, ahol tanár a bohóc és nebuló a közönség.

Cikkajánló:
- 2009.03.01.

Slota sértegethet minket, klikk a képre





Autonómia terv. klikk a Commora képre
- 2006.09.01.








Szavazás a Commora Aula honlapról
- 2006.12.08.

Szavazás!

Indult 2006.11.10-én
- 2006.11.11.

Felmérés
Kell-e nekünk az autonómia

Igen minél hamarabb
Igen, de majd később
Igen, ha a szlovákok is akarják
nem tudom
Nem, mert úgyse lehet
Nem, mert rossz az időzítés
Nem, mert nincs rá szükség


Véletlen link.



Kukac.sk link felvidéki magyar fórum
- 2007.12.15.









Rovásírás
- 2007.06.09.





Újévi mondóka
- 2008.01.01.

Adja a Teremtő, hogy -
Minden rügyed megfakadjon!
Minden magod kihajthasson!
Minden dalod szívből jöjjön!
Minden napod tündököljön!
Minden szájat etethessél!
Minden élőt szerethessél!
Minden mi él üdvözöljön!
Minden álmod teljesüljön!
Minden bánat odébbálljon!
Minden csoda megtaláljon!
Minden napod egészségben,
Minden perced békességben
Teljen, az új esztendőben!
Úgy legyen!
Varga Ibolya


Lao Ce
- 2008.01.24.

Egy bölcs hadvezér azt mondotta:
"Mint a vendég, nem mint a gazda:
nem vonulok hüvelyknyit előre,
inkább egy lábnyit vissza."
Ez a tétlen cselekvés,
az erőszak nélküli siker,
az ellenség nélküli háború,
a fegyvertelen győzelem.
Harcban az ellenség ócsárlása
megsérti az út-at;
ha két hadsereg összecsap,
a kíméletesebb győzelmet arat.


Szlovák-magyar barátság
- 2009.03.14.

LONG LIVE

Szózat
- 2009.03.14.

LINK KLIKK: Szózat
Szózat ének


Vörösmarty Mihály Szózat
- 2009.03.14.

Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszú harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sülyed el,
Népek veszik körul,
S az emberek millióinak
Szemében gyászköny ül.

Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.


Hun imádság
- 2009.03.14.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű.

HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.


Petõfi Sándor: A szájhõsök
- 2009.03.17.

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül-évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?


Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s oly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Oly sokáig táplált titeket.



Áldozat s tett, ez a két tükör, mely
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.



S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.



Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Petőfi Sándor


Soviniszta
- 2009.03.26.

Illyés Gyula szerint patrióta az, aki jogot véd, soviniszta az, aki jogot sért.

Táncsics Mihály:
- 2009.03.30.

Az egyenlő szabadság
és az egyenlő jogok teszik
a forrást, melybül
mindenki egyaránt
meríthet jólétet,
bolgogságot, áldást.


József Attila
- 2009.04.03.

«az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétségben vagyunk.»
(József Attila)


A harc, melynek nincs győztese
- 2009.05.18.

Miért ne-ken

Nyelvlecke
- 2009.05.18.

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

2009.3.11
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Evrópába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogybotorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", mért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/
És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X. 12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező igére hányféle szinonimát használ! Már kétszer is nekiugrottam, hogy átszámoljam, de egyszer 63 jött ki, másszor meg 81 - de talán a számok annyira nem is lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk büszkék rá.
Forrás: Transylvania, 40 évf. 2. szám.
beküldő: olvasó



Ez a honlap a Commora Aula magántulajdona