Euskadi számokban

Baszkföld vagy Euskadi egy sajátos kultúrális, gazdasági, ipari és pénzügyi jellegzetességekkel rendelkező európai régió.

Magasszintű politikai autonómiát élvez, mely kormányát illetékessé teszi a közkezdeményezések többségében, mint az oktatás, egészségügy, munkaügy, környezetvédelem vagy az ipar. Ezenkívül, történelmileg Baszkföld hatósága alá tartozik földrajzi területén az adók nagy részének szabályozása és beszedése.

z olvasó tájékoztatást kap a társasági adózásra vonatkozó szabályokról, az adótípusokról, a befektetési ösztönzésekről vagy a Baszkföldi Ipari és Exportálók Katalógusáról, melyek összeségükben vonzó keretet alkotnak a vállalatok számára. Ezenkívül megismerheti az ország infrastruktúrális fejlődését, az ipari telkek vagy technológiai parkok felhasználhatóságát, valamint turisztikai és olyan kultúrális vonzerőkről kap információt, mint a Bilbaoi Guggenheim Múzeum.

Baszkföld: A jövő építése

A Baszkföld Spanyolország egyik legiparosodottabb autonóm régiója. A Spanyolország északi partvidékén elhelyezkedő, továbbá Franciaországgal közös határral rendelkező Euskadi, ahogy a régiót a helyi lakosok nevezik, több okból nevezetes. Az egyik, hogy képes volt megőrizni kereskedői és ipari hagyományait, amelyek gazdaságát évszázadokon át virágzóvá tették, és egyidejűleg arra is képesnek bizonyult, hogy a jövőt szolgáló dinamikus új szektorokat fejlesszen ki.

Annak ellenére, hogy a területe mindössze 7,234 km2, Euskadi Spanyolország ipari össztermelésének a 9%-át és exportjának közel 9%-át adja. Baszkföld valamivel több mint 2 millió lakosa Spanyolország bruttó hazai termékének (GDP) több mint 6%-át termeli ki, és a régióban az évi egy főre eső jövedelem 23 788€. A baszkföldi GDP 37,39% az ipar és az építőipar teszi ki.

A két évtizeddel ezelőtti válsághelyzetből való sikeres kilábalását Euskadi a rendkívüli mértékben iparosodott Bilbao városának köszönheti: olyannyira átalakult a jövőt szolgáló bátor intézkedések folytán, mint pl. a Guggenheim Múzeum, hogy ma már szinte mágnesként vonzza a turistákat. Hasonlóképpen a baszk gazdaság is átalakult.
Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a hagyományos acél és fémfeldolgozó szektorok, amelyek a baszk gazdaság pillérét alkották, idejétmúltakká és versenyképtelenekké váltak. A gazdaság stagnált, és a munkanélküliség emelkedett. A válság közepette a baszk kormányzat tárgyalásokba kezdett vezető üzleti körökkel és gazdasági szektorok képviselőivel, hogy megoldást találjanak a helyzetre. Létrehozták a Baszk Ipari Rekonstrukciós Társaságot (SPRI), hogy motorja legyen az átalakulásnak. Kialakították a gazdasági beruházások fogadására kijelölt stratégiai szektorokat és földrajzi körzeteket, és programokat léptettek életbe finanszírozás biztosítására a beruházásokban részt venni kívánó gazdasági vállalkozók részére. Konkrét iparágakat jelöltek ki, amelyeket különösen jövő-hordozónak tekintettek Baszkföldön, és az egyes földrajzi körzetekben létrehozták a vállalatok, kutatóközpontok és egyetemi kutatók "érdekközösségeit", hogy ezáltal közösen használják az erőforrásokat és előmozdítsák konkrét szektorok fejlődését.
A stratégia bevált. Nemcsak azt érték el, hogy a baszk gazdaság hagyományos szektorait modernizálták és versenyképessé tették, de új gazdasági szektorok is felfejlődtek, mint a repülőgépgyártó ipar, a telekommunikáció és a biotechnológia.
Ma már a baszk tapasztalatokból felhalmozott ismereteket megosztják olyan országokkal, amelyek modernizálásra szoruló elavult iparral és infrastruktúrákkal rendelkeznek. AzSPRI már együttműködik magyarpartner szervezetével, a Beruházásfejlesztő és Kereskedelmi Ügynökséggel (Agency for Investment Promotion and Commerce).

Gazdag ipari hálózat


>Azautógyártóipar
>Aszerszámgépgyártás
>Aháztartásikészülékek


Amikor azt kérdezik tőlük, hogy miért éppen Baszkföldön telepedtek meg, az oda betelepedett multik egybehangzóan ugyanazt válaszolják: azért, mert itt minőségi beszállítók sűrű hálózatát találják amellett, hogy jól képzett a munkaerő, és modern az infrastruktúra. Ugyanakkor a globalizáció korában, a nagy cégek rendkívül mobilak. Egyre inkább jellemző, hogy a legkülönbözőbb méretű baszk vállalatok is külföldre mennek, vagy új piacok felkutatására, vagy mobil ügyfeleik kiszolgálása végett.
>Az autógyártó ipar

Az autógyártó ipara baszk GDP 15,37%-át adja. A minőségi beszállítók sűrű hálózata segíti a multik, mint pl. a Mercedes Benz (Daimler-Chrysler) becsábítását Euskadiba. A minősített helyi alvállalkozók és a nagy autóipari gyártóüzemek egyre nagyobb jelenlétének kombinációja érthetővé teszi, miért van az, hogy napjainkban az összeurópai autógyártó ipar 2,5%-a Baszkföldön található. Az a 280 vállalat, amely Euskadiban ezt a szektort képviseli, egy autógyártó érdekközösségbe, az ACICA-ba tömörült. Összesen 44,000 alkalmazottal, évi 8.1 milliárd eurós forgalommal rendelkeznek, magasfokúan specializáltak, és igen kényesek a minőségre. A baszk autóipari cégek 100%-a ISO 9000-es tanúsítványokkal rendelkeznek, és olyan cégek tartoznak üzleti partnereik közé mint az Audi, a Renault, a General Motors, a Mercedes Benz és a BMW.

>A szerszámgép gyártás

Euskadi a világ 9-ik legnagyobb gyártója, a harmadik legnagyobb Európában, és a világ szerszámgép exportjában a 9-ik helyet foglalja el. A szektorhoz tartozó spanyolországi cégek 68%-a Baszkföldön található. Több olyan kis- és középvállalkozás, melyek a baszk ipari hálózat fontos részét alkotják, a szerszámgép-gyártó szektorhoz tartoznak. Ezek a magasfokúan specializált cégek egyedi gyártású gépeket állítanak elő ügyfeleik kívánságai szerint, melyek között több, az autógyártó és repülőgépgyártó iparágakba tartozó multi található, többek között a Mercedes Benz, a Ford, a Boeing és az Airbus. Ez a szektor a termelésének majdnem 45%- (2005) át exportra gyártja, melynek döntő része magas ipari és technológiai fejlettségű országokba megy, köztük az első három Németország, Olaszország és Franciaország.
>A háztartási készülékek

A baszk háztartási készülék érdekközösség, az Acede mindössze élénk vállalatot tömörít, de ezek összesen Spanyolország háztartási készülék iparának 40%-át teszik ki, és több mint 9 277 alkalmazottat foglalkoztatnak. Éppúgy mint az autógyártás esetében, a háztartási készülék gyártás is egyre inkább nemzetközivé váló iparág és a baszkföldi háztartási készülék gyártó cégek élen járnak e tekintetben. Acede tagvállalatai, melyek között találhatók a Fagor és a Copreci kilenc gyártóüzemet működtetnek külföldön, hármat a Cseh Köztársaságban, továbbá egyet-egyet Mexikóban, Argentínában, az USA-ban, Olaszországban, Marokkóban és Lengyelországban. Tervezik további üzemek megnyitását Kínában, Iránban, az USA-ban és Brazíliában.


Felkészülten a jövőre

A hagyományos szektorokból kiinduló felsorolt létesítményeken túl, több magas technológiai színvonalú, állandó K+F igényű szektor is megfelelő otthonra talál magának Baszkföldön.

A baszk cégek hírneve a vezérlés, az automatizálás és az erőforrás elektronika területén tapasztalataik, valamint a folyamatos termelés terén és a sorozatgyártási eljárásokban alkalmazott állandó innovációik révén egyre nő; így a nagyközönség számára nyújtott közmű-szolgáltatások monitorozása, valamint a fémipar, a petrokémiai ipar, a papíripar, az üveggyártás és a cementipar számára az integrált monitoring és vezérlő rendszerek területén. Ezeknek a cégeknek Baszkföldön a GAIA az érdekközössége, ideértve a telekommunikációs és médiavállalatokat és az elektronikai alkatrészgyártást. 2004-ben a GAIA 170 tagvállalattal rendelkezett, melyek közös üzleti forgalma 1.8 milliárd eurót tett ki, és Spanyolország professzionális elektronikai szektorának közel 60%-át képviselték.
A szektor egyik sztárja a baszk Ingeteam Group vállalatcsoport, amely saját maga gyártja alkatrészeit, és ezeket elektromos gyártási tapasztalataival ötvözve használja nagyméretű létesítmények elektromos infrastruktúráinak a kiépítésére. A vállalat tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyorsabban és szorosabban kell reagálnia ügyfelei egyre inkább jellemző globalizálódására, és ma már a világ minden részén jelen van, beleértve az osztravai Ostrava Tech parkot a Cseh Köztársaságban.

A jövőre nézve szintén stratégiai jelentőségűnek tekintett további szektor a biotechnológia. A BioBask névvel jelzett 2001 őszén beindított programban a baszk kormány bejelentette szándékát, hogy 52 millió eurót kíván fordítani a biotechnikai tudományos kutatás, oktatás, és az ebbe a körbe tartozó induló vállalatok támogatására. A program része egy kutatóközpont és egy biotechnológiai vállalat-inkubátor a Zamudio Technológiai Park-ban, Bilbao közelében. Zamudio Baszkföld három technológiai parkjainak az egyike, tevékenységének közel a felét számítógép technológiai cégek, további 20%-át repülőgépgyártó cégek teszik ki, és az ott dolgozó 4900 alkalmazottnak az egynegyede kutatással és fejlesztéssel foglalkozik. A BioBask program azt irányozza elő, hogy öt év alatt 40 új vállalat jön létre a keretében, és elegendő tudományos-technológiai potenciált teremtenek majd ahhoz, hogy a Baszkföld letegye a névjegyét a biotechnológia területén.

A baszk Medplant Genetics vállalat mindössze négy évvel ezelőtt alakult meg azzal a céllal, hogy piacvezető legyen a funkcionális géneljárások területén. Tevékenysége gének és proteinek mint diagnosztikai és terápiás eszközök azonosítása és érvényesítése, valamint géneljárás jellegű szolgáltatások nyújtása a gyógyszeriparnak. A cég a közelmúltban fejlesztette ki első biochip-jét, amely a betegeknél a genetikus okra visszavezethető hiperkoleszterol génmutációt képes kimutatni. Miután a kutatók a gént alapos munkával feltérképezték, Medplant Genetics kifejlesztett egy biochip-et, amely rendkívüli mértékben lecsökkenti a betegség kimutatásának a költségét.

A baszk repülőgépgyártó ipar talán a leginkább eklatáns példája annak, milyen gyorsan indulhat be egy magas technológiai szintet képviselő iparág, ha a fizikai infrastruktúra, és a gazdasági vezetők akarata jelen van. 12 évvel ezelőttig gyakorlatilag nem létezett repülőgépgyártó ipar Baszkföldön, és ma a térség a spanyolországi összes repülőgépgyártó ipar 29%-át képviseli. Az egyik ok amiért ez ilyen gyorsan történt, hogy jó volt az összefogás az állami és a magánszektor között.

Egy másik jövőbe mutató, várhatóan bővülő tevékenység a környezetvédelem. Az ACLIMA üzleti érdekcsoport támogatást nyújt és segíti a szinergiák érvényesülését baszk vállalatok között e területen, beleértve a hulladékkezelést, a víztisztítást, a levegő minőségét, valamint konzultációs szolgáltatásokat. Időközben a baszk kormány megalapított Ihobe néven egy környezetvédelmi ügynökséget, amely arra törekszik, hogy a környezetvédelem kiemelt feladat legyen minden baszk vállalat számára. Az ISO 14001 környezetvédelmi tanúsítással rendelkező baszk cégek száma az elmúlt négy évben a tizenötszörösére emelkedett, mellyel Euskadi a GDP-re eső ISO környezetvédelmi tanúsítások mutatójában világelső lett.

Kutatásés fejlesztés


Baszkföld jelentős erőfeszítést tesz a gazdasági és emberi források kutatási és fejlesztési tevékenységeknek történő fordítása területén.

2004. évben a kutatásnak és fejlesztének szánt összes költség Baszkföldön elérte a 769 millió eurót, mely megfelel a bruttó belföldi termék (GNP) 1,44 %-nak. Ez, bár meghaladja az országos átlagot (1,07%), az európai szintektől (1,9%) még jelentősen távol esik.

Az ezer fő munkaképes népességre jutó teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatási és fejlesztési személyzetet illetően, Baszkföld 11,925 fővel számolt, mely 12,8%-nak felel meg.


(*) E.D.P.: Teljes munkaidösök

Forrás: EUSTAT

Az autonóm közösségek között Baszkföld a K+F ráfordítások rangsorolása szempontjából a harmadik helyet foglalja el, azaz a 2004-es bruttó hazai termékre (GDP) számítva, csak a Navarrai és a Madridi autonóm közösségek múlják felül 1,90%, illetve 1,76%-kal.

Báraz általános adatok első megközelítést nyújtanak a kutatási és fejlesztési tevékenységekre fordított erőfeszítést illetően, akutatásésfejlesztésvalamintannakfőbb elemeijellegénekjobbmegértéseérdekébenezentevékenységeketkivitelező szektorokra(vállalat, közigazgatásésegyetem) kelllebontani. Baszkföldönkiemelkedika vállalatikutatásésfejlesztés, mely2004-bena kutatásraésfejlesztésrefordítottteljesköltség79,1%-t tetteki, szemben a 2004. év 54,4%-os országos átlagával.

A finanszírozási forrásokat illetően meg kell említeni a vállalatok hozzájárulásának nagyságát, 564,23 millió euró, mely a finanszírozás 66,1%-t teszi ki az országos átlagot és az európai közösségi átlagot (48% a 2004) felülmúlva. Baszkföld a legtöbb magán finanszírozással bíró országok közé tartozik, egy szinten olyan országokkal, mint az Egyesült Államok és Németország.

EUSTAT
Fecha de la última modificación: 08/02/2006
Legal information
Forrás: euskadi net

A baszk nacionalizmus

Ordesa-szurdokA baszkok a Nyugati-Pireneusok két oldalán élnek, többségük a déli spanyol oldalon, melynek neve Baszkföld. Lélekszámuk 2 200 000 fő, ami a spanyol lakosság 5,5 %-ának felel meg. katolikus vallásúak. A baszk nép eredete ismeretlen, nyelve egyetlen más nyelvhez sem hasonlítható. A baszkot egykor nagyobb területen beszélték, és ez a terület egybeesik a cro-magnoni vadászok festett barlangjainak elhelyezkedésével. Lehetséges, hogy a baszk nyelv az első modern emberek hagyatéka, akik elkergették a neandervölgyieket, s szétrajzottak Eurázsiában. Lehetséges, hogy az e nyelven beszélők valójában a mezolitikum embereinek leszármazottai, akiket körülvettek az indoeurópai nyelveket beszélő, neolitikus ősökre visszatekintő szomszédaik. Ez az elmélet azonban még bizonyításra vár.

Az sem egészen tisztázott, hogyan és mikor érkeztek mai lakóhelyükre. Legvalószínűbbnek az tűnik, mely szerint a baszkok az i. e. VI-IV. telepedtek le az Ibériai-félsziget északnyugati területein. A baszkokat sem a rómaiak, sem a spanyol államot megalapító gótok, sem a mórok, sem a frankok nem tudták teljes mértékben meghódítani és kolonizálni. Az iszlám hódítás korában ez a föld nyújtott menedéket a menekülő keresztényeknek. A történelem folyamán egyedül a XI. században létezett jól megszervezett baszk állam Nagy Sancho navarrai király idején. A későbbiekben Navarra és a baszk provinciák Kasztília és Aragónia befolyása alá kerültek. Ezzel szemben az első anyanyelvű baszk könyv csak a XVII. században jelent meg. Navarra, az egykori baszk királyság névadó és területileg ma is a történelmi baszk területek legnagyobb tartománya, a századok során jórészt elspanyolosodott. Itt a tartomány megközelítőleg félmillió lakosából elsősorban a mai Baszkfölddel szomszédos, északi vidékén élnek nagyobb - több tízezret meghaladó - számban baszk anyanyelvűek. A vaskohászatnak és az ipari forradalomnak köszönhetően Bilbao és környéke gyors fejlődésnek indult a XVIII. században és Spanyolország második legnagyobb ipari központjává vált. Ezzel szemben Baszkföld belső területein, főleg az állattenyésztésen alapuló hagyományos gazdálkodás volt a jellemző.



Az anyanyelvű irodalom, az egységesen elfogadott nyelvtani szabályok és az anyanyelvű iskolahálózat hiánya miatt a baszk nyelv fokozatosan visszaszorult. A XIX. század végén jött létre az Euzko Alderdi Jatelea, a Baszk Nacionalista Párt, amely az egyre nagyobb Madrid-ellenességet kihasználva fokozatosan a baszk provinciák egyik legjelentősebb pártja lett. Kezdetben a nacionalisták országuk függetlenségét békés eszközökkel kívánták elérni, az első fegyveres baszk nemzeti csoportok csak 1923 és 1930 között jöttek létre. A köztársasági Spanyolország alkotmányának köszönhetően 1936-ban létrejött a mai Baszkföld jogelődje, a Baszk Autonóm Provincia, mely akkor még magába foglalta a mai Navarrát is. A spanyol polgárháború idején a baszkok a köztársaságot támogatták, és ennek következtében Baszkföldön különösen kegyetlenül viselkedtek a nacionalisták. Az ősi baszk fővárost, Guernikát lebombázták a németek. Franco győzelme után a bosszúállás időszaka következett. Becslések szerint több mint 21 000 ember halt meg. Az ősi kiváltságokat (fueros) és a független státus maradványait is eltörölték.

A diktatúra kezdeti időszakában a kisebbségi nyelvek használatát egyszerűen betiltották. Még 1936-ban bezárták a Bilbaoi Baszk Egyetemet, s az összes közintézmény baszk nyelvű könyveit megsemmisítették. A templomokban tilos volt az anyanyelvű misézés, és nem volt szabad az újszülötteknek baszk neveket adni. A régió lakosai számára egy év leforgása alatt kötelező volt a hivatalos okmányokban baszk neveiket spanyolra fordítani. A kisebbség nyelvén egyetlen rádióadó sem sugározhatott, illetve egy újság sem jelenhetett meg. Az iskolákban a baszk nyelv használatát még a szünetekben is tiltották. Baszkföld aránylag gazdag, iparosított területeit a központi kormányzattal kapcsolatban álló pénzügyi elit hozta létre. A munkásosztály pedig jórészt bevándorlókból állt. Spanyolország nemzetiségi összetételét illetően nincsenek pontos adataink. A Franco-rendszerben, amikor mindenki "spanyol" volt, erre nem volt igény. Egyes nem hivatalos számítások szerint akkoriban az ország lakosságának 24%-a katalán, 8%-a galego, 2,6%-a baszk volt. A baszkok kisebbségbe kerültek saját földjükön. Mindezek a tényezők szintén hozzájárultak a nacionalista érzelmek kibontakozásához.

1952-ben létrehozták az Euskad Ta Azkatasurra (ETA, Baszk Haza és Szabadság) elnevezésű harci szervezetet. Földalatti mozgalomként harcolt Baszkföldért, a baszkok önállóságáért és a diktatúra által előidézett csend megtöréséért. Az ötvenes években a korábban homogén baszk területre az ipari fejlődés miatt mind több spanyol költözött, és a diktatúra tiltásai is beértek, az ETA pedig egyre inkább radikalizálódott. Mivel a hagyományok elhalása komoly veszélyként jelentkezett, ideológiájukban megjelent az "ölni vagy élni" jelszó, és 1968-ban elkövették az első gyilkosságot. Ezt követően a szervezet fő ismertető jegye a terror, az öldöklés lett.

1979-ben a másik három nagyobb régióval együtt a baszkföld is jelentős helyi autónómiát kapott, miután megalakult a regionális parlament. A radikalizmus azonban az új alkotmánnyal, a nemzeti nyelv hivatalossá tételével és az autonómia elérésével sem csitult, sőt, egyre több civil áldozatot követelt. Mára a diktatúrát meg nem élt fiatalok az ETA élharcosaivá, az ETA által hajdan képviselt baszkok pedig az ETA ellenállóivá váltak. Utcára vonulnak, a szervezet ellen szavaznak, és a közvélemény-kutatások szerint az ETA radikalizmusa miatt ma már Baszkföld esetleges függetlenedésére sem voksolnának. Noha a spanyol államrendszer egyelőre csak "tökéletlen föderáció", a decentralizált estado de las autonomias a nemzetközi színtér államainak hangsúlyozottan föderális jellegére enged következtetni. A legfrissebb hírek szerint az EU és a spanyol kormány sem támogatja Baszkföld önálló részvételét az Európai Unióban, Brüsszel pedig Madrid hatáskörébe irányítja vissza a régió és a központi kormány vitáit. Az adóbevételeiből Madrid számára évente befizetett egymilliárd euró fejében a baszk kormány részvételi jogot követel magának az unió pénzügyi kérdéseiről szóló döntéseiben is.

Mára csupán hét-nyolcszázezren beszélik a baszk nyelvet. Ez a szám az utóbbi években lassú emelkedésnek indult, ugyanis a most már létező baszk nyelvű oktatás nemcsak a gyermekeket érinti - az esti iskolákban a baszkul nem tudó felnőttek tízezrei tanulnak és sajátítják el saját nyelvüket. Ugyanakkor a Baszkföldre betelepedettek második, harmadik nemzedékének egy része, annak ellenére, hogy nem beszéli a nyelvet, baszknak tartja magát.

Felhasznált irodalom:

Robert Agranoff : A föderalizmus kialakulása Spanyolországban
Klein András: Baszk nemzeti küzdelem a Franco-korszakban
Asztalos Lajos: A spanyolországi önkormányzati és nyelvtörvények
Pap András László: Baszkok, katalánok, spanyolok ó Ibér kultúra és identitás
Gubcsó Balázs A titánium katedrális- A bilbaói Guggenheim múzeum

További információk:

Ordesa Nemzeti Park
Baszk nyelvtan
Baszk receptek
Baszk kultúra
Baszkföld hivatalos honlapja
Portál
Forrás:Sulinet.hu

Béke lesz Baszkföldön?
Népszabadság • Ortutay L. Gyula • 2006. június 13.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő nem tágít elhatározásától, hogy tárgyalásokat kezdjenek az ETA baszk szeparatista szervezettel.

A szocialista miniszterelnök elszántságát nem befolyásolta, hogy szombat este - másfél éven belül immár negyedszer - tízezrek vonultak fel Madridban, tiltakozva az ETA-val tervezett béketárgyalások ellen. A terrorizmus áldozatainak szövetsége által összehívott, s az ellenzéki Néppárt által támogatott tüntetés résztvevői szerint José Zapatero miniszterelnök valójában meghajol az ETA követelései előtt.

Az ETA - amely még a Franco-rendszer idején bontott zászlót a "történelmi" (Spanyolországhoz és Franciaországhoz tartozó) baszk területek függetlenségének követelésével - folytatta harcát a diktatúrát követően azután is, hogy 1979-ben az új alkotmány széles körű autonómiát biztosított Baszkföldnek. A merényletek, emberrablások, a "forradalmi adónak" nevezett sarc behajtása mintegy 900 életet követeltek. A spanyol és a francia hatóságok fellépésével az ETA érezhetően meggyengült az utóbbi időben. Már nem követett el halálos áldozattal járó merényletet három éve, az inkább csak propaganda- vagy zsarolási célú robbantásokat pedig rendre előre jelezte.

Alighanem az IRA fegyverletételét és az északír politikai rendezés példáját szem előtt tartva az ETA maga is tartós tűzszünetet hirdetett az idén márciusban. Döntését befolyásolhatta az is, hogy Zapatero kormányfő nem zárkózott el a katalán autonómia bővítésétől, amelyről - a törvényhozási vitát követően - egyébként vasárnap tartanak majd népszavazást Katalóniában. Noha a madridi törvényhozás korábban elutasította Baszkföld tartományi vezetőjének radikálisabb statutúmtervét, nyilvánvaló, hogy Katalónia után az ország többi autonóm tartományának is nyílik lehetősége bizonyos pontok újratárgyalására. Spanyolország tehát a decentralizáció irányában mozdul el.

Madrid és Baszkföld között pillanatnyilag kényes kérdés az ETÁ-nak politikai háttértámogatást nyújtó Batasuna párt sorsa is. A korábbi, néppárti Aznar-kormány a politikai pártokról 2001-ben hozott törvényre hivatkozva illegálisnak nyilvánította a Batasunát. A Néppárt most is terroristának minősíti a radikális baszk mozgalmat. A szocialista kormány viszont párhuzamosan szeretné rendezni a két, egymással összefüggő problémát. Márpedig parlamenti jóváhagyás szükséges a tárgyalásokhoz mind az ETA-val, mind a Batasunával. Zapatero kormányfő körvonalazódó forgatókönyve szerint a katalán referendumot követően, még ebben a hónapban felhatalmazást kér a törvényhozástól a béketárgyalások megkezdésére az ETA-val. Ezzel egy időben a baszkföldi szocialista párt kezdene tájékozódó megbeszélést a Batasunával. A miniszterelnök a La Vanguardia (katalán) napilapnak azt nyilatkozta: "Minden eddiginél jobbak a feltételek ahhoz, hogy véget vessünk az erőszaknak, a terrorizmusnak". Szerinte a spanyolok többsége támogatja a béketárgyalások gondolatát. Az Európai Unió már egyetértéséről biztosította Madrid szándékát. Zapatero egyúttal ígéri, hogy rendszeresen tájékoztatja majd Mariano Rajoyt, az ellenzéki Néppárt vezetőjét. A Néppárt elutasító álláspontját egyébként is "álszentnek" ítélik a spanyol szocialisták, hiszen 1998-ban a konzervatív kormány maga is kezdett (végül zátonyra futott) tárgyalásokat az ETA-val.