Az MVSZ kiegészítő javaslata az EU-alkotmányhoz

RÉGI HÍR 2004.7.14:
Az MVSZ kiegészítő javaslata az EU-alkotmányhoz

2007.5.28
Egy évvel ezelőtt, 2003. július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepének napján fogadta el és hozta nyilvánosságra a Magyarok Világszövetségének elnöksége a Szövetség EU-alkotmány kiegészítő javaslatát. A világnyelveken is elkészített javaslat az EU-alkotmány tervezetébe becikkelyezve, euro-konform módon próbálta megjeleníteni a különböző autonómiaformákat.


A magyar pártok egyike sem karolta fel az MVSZ indítványát. A Magyarok Világszövetsége Az Aranybullától az Andreanumig címmel európai léptékű kampányt indít annak érdekében, hogy az EU leendő alkotmányában utalás történjék a tagállamok keresztény gyökereire, és helyet kapjanak a különböző autonómiaformák.

A Magyarok Világszövetségének elnöksége tavaly július 14-én, második olvasatban, 173/2003. sz. határozatával fogadta el a Szövetség javaslatát az Európai Alkotmánytervezet kiegészítésére. Amint a dokumentum alcíme – Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére – is jelzi, az MVSZ ezzel a beadvánnyal azt kívánta elérni, hogy az EU leendő alkotmánya mondja ki a nemzeti közösségek autonómiához való jogát.

Az MVSZ elnökségének határozattervezetét Dr. Csapó József, az MVSZ elnökének európai integrációs főtanácsadója, MVSZ küldött, jelenleg a Székely Nemzeti Tanács elnöke, készítette. Már indításkor elkészült a dokumentum magyar, francia, angol és német nyelvű fordítása. A dokumentumot elfogadó, IV./2003. számú elnökségi távszavazást az MVSZ elnöke 2003. július 7-én rendelte el, mert tudatos volt a törekevés arra, hogy a javaslatot Franciaország nemzeti ünnepének napján, július 14-én keltezzék. Ekként kívántak válaszolni Jaques Chirac államelnök három héttel korábbi, Szalonikiben tett ajánlatára, ahol a francia államfő jelezte: szívesen támogatna egy magyar javaslatot, amely kiegészítené az EU készülő alkotmánytervezetét a kisebbségi jogokat megfogalmazó résszel.

Az MVSZ beadványát még aznap elküldték Jaques Chirac, Franciaország államelnöke, valamint Valéry Giscard D’Estaing részére, aki ez időben az európai alkotmányozó gyűlés, az Európai Konvent elnöke volt. Az EU-alkotmányba autonómiákat indítványozó tervezetet a továbbiakban eljuttatták az Európai Unió és a csatlakozó országok államelnökei, kormányfői és külügyminiszterei részére. Szeptember elején a II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme és az általa vezetett szabadságharc emlékére Párizs környékén szervezett ünnepségeken részt vevő Patrubány Miklós személyesen ellátogatott a francia belügyminisztériumba azért, hogy Nicolas Sarkozy, akkori belügyminiszter, akinek felmenői között magyarok is vannak, se maradjon ki a jó ügy érdekében megszólított európai politikusok köréből.

Az EU-alkotmány kiegészítő tervezet eredeti, magyar nyelvű változatát elküldték valamennyi országgyűlési párt vezetőjének és frakcióvezetőjének, valamint Magyarország közjogi méltóságainak. Az MVSZ elnöke kísérőlevélben kérte a kormány és a pártok támogatását, hiszen az EU-alkotmány tervezetének elkészítése során a civil világot kizárták ebből a folyamatból, jóllehet, az Európai Konvent megalakulásakor, első tanácskozásainak idején még szó volt a civil szervezetek bevonásáról. A magyar politikum érdemi válasz nélkül hagyta azt az indítványt, amely a legtöbb kisebbségben élő lélekkel rendelkező nemzet, a magyar nemzet saját bőrén szerzett tapasztalataiból kiindulva, az egyetemes emberi méltányosság elvét próbálta a leendő európai alaptörvényben érvényre juttatni. Az MVSZ-nek nincs tudomása arról, hogy az Európai Konvent magyar tagjai – Szájer József /FIDESZ-MPSZ/ és Vastag Pál /MSZP/ – közül bárki beterjesztett volna olyan indítványt, amely az autonómiák megjelenítését kérte volna a leendő EU-alkotmányban.

A Magyarok Világszövetségének elnöke elküldte a javaslatot a Kárpát-medencei kisebbségi magyar pártok vezetőinek is, és kérte támogató állásfoglalásukat, hiszen az MVSZ javaslatának elfogadása kifejezetten e pártok érdekvédelmi harcát könnyítette volna meg. Az MVSZ elnöke több ízben emlékeztetett arra, hogy hét évvel korábban, 1996. júliusában e pártok egyhangúan aláírták a magyar-magyar csúcs nyilatkozatát, amely arra kérte a mindenkori magyar államot és annak intézményeit, hogy minden lehetséges politikai eszközzel, és minden számottevő fórumon törekedjék az autonómiaformák támogatására, mert – amint a magyar-magyar csúcs kinyilatkoztatta – autonómiák nélkül a kisebbségben élő nemzeti közösségek megmaradása, gyarapodása elképzelhetetlen. A megkeresett magyar pártvezérek egyike sem válaszolt. Kivételt képezett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki az MVSZ elnökének írt válaszlevelében tudatta, hogy átadta az MVSZ EU-alkotmány kiegészítő javaslatát Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátornak, az Európai Konvent romániai tagjának.

A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete alig egy hónappal megalakulása után elfogadott határozatával támogatta az MVSZ indítványát. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tavaly a „Tusványos” szabadegyetem zárónapján tartott ülésén foglalkozott a kérdéssel. Az EMNT-KT tiszteletbeli elnöke azért utasította el a tervezet támogatását, mert azt a Magyarok Világszövetsége készíttette.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ugyanazon a napon – 2003. december 13-án – alakult meg Kolozsváron, amelyen Brüsszelben Spanyolország és főleg Lengyelország ellenállásán megtört az EU alkotmányozó lendülete. Ezzel új esély teremtődött arra, hogy az újratárgyalás során az autonómia és a keresztény értékek teret nyerhessenek a majdani alkotmányban. Felkelés a közjóért című újévi köszöntőjében Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke ekként fogalmaz: „Volt lelki erejük nemet mondani egy olyan alkotmányra, amely méltánytalan és méltatlan Európa örökségéhez. Méltánytalan, mert két évezred keresztény kultúráját hallgatta el. És méltatlan, mert kendőzötten ugyan, de a kollektív jogok törvénybe iktatásának megtagadásáva, lefokozta a létszámbeli kisebbségben élő népek méltóságát. Köszönetet kell mondanunk lengyel testvéreinknek, hogy ellenállásukkal esélyt adtak egy jobb, tisztességesebb, emberibb Európa kialakítására. Mi pedig akár Szent István intelmének is tekinthetjük az imperatívuszt, aminek arra kell ösztökélnie minden magyar politikust, hogy a keresztény értékek említése és a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek autonómiájának becikkelyezése nélküli európai alkotmányhoz szavazatát ne adja.”

Ez év januárjában az MVSZ elnöke levélben fordult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács elnökéhez, hogy testületeik állásfoglalásával támogassák az MVSZ tervezetét, hiszen ez pontosan ugyanazokat az autonómiaformákat kívánja az EU alkotmányában megjeleníteni, amelyekért e két, autonómiát megvalósítani hivatott testület is harcba száll. Tőkés László, az EMNT elnöke mindeddig nem válaszolt a felkérésre, és az EMNT nem tűzte napirendjére a kérdést. A Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ soron következő ülésén tárgyalta az MVSZ elnökének kérését és közel kétszáz igennel, két tartózkodás ellenében /egyikük Szász Jenő, székelyudvarhelyi polgármester/ támogatta azt. Abban, hogy az SZNT, mindeddig egyetlenként felismerte az MVSZ indítványában rejlő lehetőségeket és egyértelmű szavazással melléállt, szerepe lehet annak a körülménynek, hogy az MVSZ mindkét erdélyi elnökségi tagja egyben tagja az SZNT legfőbb testületének, az Állandó Bizottságnak is: András Imre mint jegyző és Borsos Géza mint alelnök.

Európa állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete 2004. június 17-18-án tárgyalta a hat hónap alatt módosított alkotmányszöveget, amelyben továbbra sem szerepelnek sem a keresztény értékek, sem az autonómia gondolata. Lengyelország kormánya magára maradt és feladta a harcot, a majdani lengyelországi népszavazásra bízva a döntést. Az autonómia gondolatáért pedig akkor és ott nem küzdött senki. Egy nappal korábban Nagyváradon megalakult egy újabb, határok fölött átívelő magyar testület, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács /KMAT/. Az ülést összehívók még Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács nevű testületet kívántak megalapítani, ám a tanácskozás során Tőkés László kezdeményezésére – Ágoston András /Délvidék/, Kovács Miklós /Kárpátalja/, Szász Jenő és mások támogatásával, Dr. Csapó József tartózkodása mellett és Borsos Géza ellenszavazatával – kihagyták a teendők sorából a kettős állampolgárságot, ami egyben az újonnan alakuló intézménynek is új nevet eredményezett: Nemzeti Tanács helyett – Autonómia Tanács. Amennyiben a Kárpát-medencei Autonómia Tanács alakuló ülésének lett volna érkezése autonómia-követelésének egy, az EU-alkotmányt tárgyaló állam- és kormányfőkhöz intézett levéllel hangot adni és kérni az autonómiaformák szerepeltetését a leendő EU-alkotmányban, akkor ez a másnap ülésező EU-s döntéshozók asztalán lehetett volna.

A Magyarok Világszövetsége továbbra is kiáll amellett, hogy a leendő EU-alkotmányban mind a keresztény értékeknek, mind a nemzeti közösségek autonómiához való jogának szerepelniük kell. Tekintettel arra, hogy a leendő EU-alkotmány – mindaddig, amíg annak 2004. október 29-re tervezett aláírása meg nem történik, továbbá mindaddig, amíg két éven belül az egyes tagállamokban meg nem történik ratifikálása – továbbra is nyitott kérdés, a Magyarok Világszövetsége Az Aranybullától az Andreánumig címmel európai szintű kampányba kezd. Az MVSZ szeretné a világ figyelmét ráirányítani, hogy a keresztény értékek és az autonómiák mellőzése az EU leendő alkotmányából méltatlan Európa keresztény örökségéhez, és méltánytalan, mert lefokozza a létszámbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek tagjainak méltóságát.

Az Aranybullától az Andreánumig nevet viselő kampány nyitányára július 17-én szombaton, Endre napján, Gyergyócsomafalván kerül sor. A kampány tartalmát és részleteit egy nappal korábban Budapesten sajtótájékoztató keretében ismerteti Okos Márton.

Budapest, 2004. július 14-én
MVSZ Sajtószolgálat
forrás: intakt.hu